Óévbúcsú elcsendesedéssel
December 31-én délután a szokásosnál jóval halkabb, mécses fényes légkörben ültünk le egymás mellé a gyülekezeti teremben, hogy az év utolsó napján együtt adjunk hálát, énekeljünk, játsszunk és beszélgessünk. Ahogy érkeztek az emberek, egyre nagyobb és nagyobb kört kellett kialakítanunk. Lehet, hogy kevesen gondoltak még erre, de a körben ülés biztonságos, védett teret biztosít az embereknek, ahol a közösség életereje meg tud többszöröződni.
Előbb Andorka Kriszta hitoktató vezetésével alkotó-játékos foglalkozásnak lehettünk a részesei. Ezután megnéztünk egy, a gyülekezet és a Nőszövetség 2025-ös évéről szóló kisfilmet, amely a jelentős események fotóiból állt össze, januártól decemberig. A visszatekintés után Angyal József zeneművész lelkes hegedűje kísérte az énekeket, többek között a pezsgő Tüzed Uram, Jézus-t. Majd a résztvevők hálaadó imádságai következtek: volt, aki hangosan, volt aki magában imádkozott.
A közös asztalra tett finomságok megkóstolásával és elmélyült beszélgetéssel zárult az este.
Az alábbi interjúban Andorka Kriszta mesél többek között arról, hogyan készült fel az általa vezetett szilveszter esti foglalkozásra és milyen meglátásai vannak az alkalom után.
Kérek szépen egy bemutatkozást tőled!
Andorka Kriszta vagyok. Családommal öt és fél éve költöztünk Budapestről Keszthelyre. Budapesten Magyar-francia szakos tanárként főként nyelviskolákban felnőtteknek tanítottam magyar mint idegen nyelvet, illetve francia nyelvet. Itt Keszthelyen Emőke lelkészasszonyunk kérésére kezdtem el hittant tanítani két általános iskolában. Ez már a negyedik tanévem, és nagyon nagy örömmel vagyok együtt a gyerekekkel, hálás vagyok azért, hogy hittant taníthatok. Közben elvégeztem az ehhez szükséges kiegészítő képzést, ott hallottam először a Franz Kett féle pedagógiáról.
Mi inspirált és hogyan készültél fel erre az óévzáró alkalomra? Mire volt feltétlenül szükség, hogy a gondolatmeneted megvalósulhasson?
Részt vettem két egynapos továbbképzésen, melyet Sipos Edit tartott hitoktatóknak,illetve lelkészeknek a Franz Kett féle módszerről. Nagyon megtetszett nekem ez az élménypedagógiai módszer, ezért elkezdtem részleteiben használni, próbálgatni a gyerekekkel gyülekezeti termes alkalmakon, illetve a katolikus gyerekekkel összevont ökumenikus órákon. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagyon élvezik ezeket a lelki alkalmakat, melyek során, mozgással, képekkel, illatokkal dolgozva, alkotva közelítjük meg Isten igéjének üzenetét. A 2025-ös évet búcsúztató gyülekezeti alkalmon lehetőséget kaptam arra, hogy a Franz Kett módszer egyes elemeit használva, abból inspirálódva tartsak a testvéreknek egy foglalkozást. Mivel egy Franz Kett által kidolgozott foglalkozás sokkal hosszabb, ezért én csupán elemeiben, lelkületében követtem ezt a módszert a gyülekezeti alkalmon.
Szép számmal érkeztek aztán az emberek meg a gyülekezeti terembe. Mit gondoltál, amikor újra és újra nyílott az ajtó, s egyre több széket kellett behozni a körbe? (pl. kellett e módosítani az előzetes terveiden)
Hála Istennek sokan eljöttek. Emiatt menet közben rugalmasan változtatnom kellett néhány elképzelésemen, ki kellett hagynom pár részt, mert szorított az idő.
Milyen visszajelzéseket kaptál és te hogyan értékeled utólag a játékos-alkotó folyamatot?
A foglalkozás után többen odajöttek hozzám, és elmondták, hogy tetszett nekik ez a foglalkozás. Számomra minden alkalom tanulságos, a tapasztalás mutatja meg, mit lehetne jobban, másként legközelebb.
Az „ügyetlenségek” ellenére úgy éreztem, hogy Istennek hála szép, meghitt lelki alkalom teremtődött, és köszönöm, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy a testvérekkel kipróbáljam ezt a módszert.
KRSz
