2018. október 18-án kirándulást szerveztünk a szlovákiai testvér gyülekezetünkhöz Padányba és Bögellőre. Korán indultunk, hogy legyen elegendő idő a számunkra tervezett programok lebonyolításához. Fél tíz körül érkeztünk meg vendéglátóinkhoz ahol Nagytiszteletű Szenczi Varga Csilla lelkipásztor Asszony fogadott.
Bevonulva a parókia udvarára, ahol a helyi gyülekezet tagjai már szépen megterített asztalokkal vártak bennünket. Az ebédnek való is már rotyogott a kondérokban. Voltak akik a főzésnél álltak helyt, míg mások a kínálásból vették ki a részüket.
Miután az üdvözlések megtörténtek és helyet foglaltunk az asztaloknál. Zchy Emőke lelkipásztorunk köszöntötte nagy szeretettel házigazdáinkat, majd Gyöke Zsombor, gyülekezetünk gondnoka mutatta be a jelenlévő presbitereinket, illetve egyházközségünket. Ezt követte ajándékaink átadása, melyek között emléktálak, a Gedeon Társaság Újszövetségi Bibliái, a Badacsonyi Borvidék Trio Pincészetének borai szerepeltek. Mindeközben Szenczi Zsolt a Nagytiszteletű Asszony férje, akit a településen viccesen a „padányi Papnénak” is hívnak, megjegyezte, féltek attól, hogy mit szónak majd a „nagyvárosiak” a kis falu közösségéhez. A félelem alaptalan volt!
Ezek után vonultunk át az 1887-ben épült templomba, ahol NT. Szenczi Varga Csilla lelkész Asszony köszöntött bennünket, majd a helyi gondnok, Bögi Tamás kisfia énekelt számunkra. Természetesen mi is készültünk, a Gyenesi 4-es adott viszonzásul egy pár perces műsort.
A templom előtt egy közös fotózásra álltunk össze, majd a következő programig a helyiek finom Rajnai rizlingjét kóstolgattuk. Dél körül indultunk Dunatőkésre a 22-ből 4 megmaradt vízimalom egyikének megnézésére. A gondnok asszony elmesélte a malom történetét, és működését. A technikai berendezésekhez Szenczi Zsolt – lévén maga is gépész ember – fűzött egy-két gondolatot. Eközben a már összebarátkozott gyerekek ” világjáró” hajócskát indítottak útnak folyócskán, drukkolva, minél messzebb jusson el.
A malom látogatást követően visszatértünk a parókiára, ahol az ízletes gulyás, és pacal várt bennünket. A jó étvággyal elfogyasztott ebédet követően folytatódott a beszélgetés. Sajnos az idő hamar elröppent, így indulnunk kellett haza. Útközben természetesen megálltunk a bögellői református templomnál, de a bősi vizierőművet sem hagyhattuk ki. Szerencsénk volt, mert éppen ottlétünkkor zsilipeltek át egy hajót, így láthattuk hogyan lehet a vízszintkülönbséget leküzdeni. Miután nekünk folytatni kellett az utat hazafelé, itt gy szép nap után elbúcsúztunk vendéglátóinktól, megköszönve mindazt a szeretetet, amit irányunkban tanúsítottak. Jövőre mi is nagy szeretettel várjuk testvéreinket Keszthelyen.
A kirándulás során készített további fényképek megnézhetők és letölthetők a képre kattintva
